Nüansz

Vége a vizsgáknak, pihenés, béke, nyugalom...
Beszélgettem egy keveset egyik régi ismerősömmel. Kiderült, hogy azalatt a pár év alatt, míg nem találkoztunk, ő tizennyolc éves lett, megnőtt, és nem azonos az én fejemben élő kisfiúval. Olyan... nem is tudom meghatározni, milyen érzés volt erre rádöbbenni.
Az én fejemben ő még egy aranyos siheder, miközben a valóságban már zsenge férfiember. Talán fel se ismerném már. És mintha én mindeközben semmit sem változtam volna...
 

Címkék: felnőtt idő apropó

A bejegyzés trackback címe:

https://kaleidos.blog.hu/api/trackback/id/tr701677594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása